A brókercég választás szempontjai:
Voltam néhány méregdrága tőzsdei tanfolyamon, de nekem megérte, mert már eleve megvolt a megfelelő tudásalapom és el tudtam dönteni melyek azok a stratégiák amelyek kockázati szintje megfelel a tudásomnak. De akinek nincsenek meg a tőzsdei alapok, még nincs tapasztalata ezen a területen könnyen elhiszi, hogy benne lesz abban az 1-2%-ban aki a kezdetektől profitot fog termelni.
Én azonban ismerek egy tőzsdeoktatási konstrukciót, ahol a tőzsdén termelt profitjaidból tanítanak meg tőzsdézni. Így nem merülhet fel az, ami a tőzsdetanfolyamokat elvégzők 98%-ával történik, hogy nem elég hogy elköltik a befektetendő pénzük nagy részét méregdrága tanfolyamokra, de a maradék pénzüket is elvesztik, mert elhitték, hogy a kockázatos stratégiákat kivitelezni tudják anélkül, hogy hónapokig gyakorolták volna a biztonságos stratégiákat.
A vagyonlétrehozás képlete – más néven a vagyonépítés képlete azt fejezi ki, hogy ha találsz egy vagy több kiemelkedő hozamú befektetést, akkor a kamatos kamat elve alapján hatványozott sebességgel fel tudod sokszorozni a vagyonodat. Az igazi képlet persze nem pontosan így néz ki :), de gondolom erre már rájöttél.
A lényeg úgyis a kamatos kamat erejében rejlik. Például egy évi 100% hozamú befektetéssel a kamatos kamat elve alapján 1 millió Ft-ból 7 év alatt 128 millió Ft vagyont lehet létrehozni. Remélem most már átérzed a kamatos kamat vagyonépítő erejét.
Tőzsdei tranzakció előtt mindig meg kell határozni azt a szintet is, aminél nagyobb veszteség esetén lezárjuk a pozíciót azért, hogy megakadályozzuk a további veszteséget. Ez a szint a pozíció méretéhez képest 2-5% között szokott lenni.
A sikeres kereskedéshez elengedhetetlen, hogy megfelelő money menedzsmentet alkalmazzunk. Ezekkel a technikákkal elkerülhetjük a súlyos veszteségeket, és megóvhatjuk tőkénket.
Alapelvei a következők
A profi tőzsdés iránykereskedés esetén egy megnyitott pozícióval soha nem vállal nagyobb kockázatot mint a számláján elhelyezett tőkéjének 2%-a. A kereskedés előtt meghatározza a célárat (a profit maximumot), illetve a stop árat (arra az esetre, ha az árfolyammozgás veszteséget okozna: ezen az áron lezárja a pozíciót). A célár a stop ár és az árfolyammozgás valószínűsége ismeretében ki tudja számolni a hozam/kockázat arányát. Akkor érdemes pozíciót nyitni ha a hozam valószínűsége legalább 2-szer akkora, mint a várható veszteség valószínűsége.
A tőzsde világában a befektetési stratégia szabályok, viselkedésmódok és eljárások gyűjteménye melynek segítségével a befektető kialakítja a befektetési portfólióját. A stratégia általában a befektető hozam/kockázat szintjéhez van kialakítva. Néhány befektető előnyben részesíti a profit maximalizálást és kockázatosabb eszközökbe fektet, mások a kockázat minimalizálására törekszenek, de a legtöbben olyan stratégiát választanak ahol a hozam/kockázat valahol a kettő között van.
Passzív stratégiákat akkor alkalmaznak ha minimalizálni akarják a brókerköltségeket, az aktív stratégiákat (mint például a piaci időzítés stratégiát) akkor használják ha maximalizálni akarják a profitot.
Például az egyik legismertebb befektetési stratégia a “buy and hold”, amely egy hosszútávú befektetési stratégia. Ez a stratégia azon az elképzelésen alapul, hogy hosszútávon a tőzsdei részvények kiemelkedő hozamot hoznak az időszakos visszaesések (beleértve a válságokat is) ellenére is. A passzív módon alkalmazott buy and hold stratégia – figyelembe véve, hogy a visszaesések, válságok általában 5-10 évente következnek be – több mint 10 éves időtartamra hozhat kiemelkedő hozamot.
A kereskedési stratégia a tőzsdén egy előre definiált szabálygyűjtemény a kereskedési döntések meghozatalához. A kereskedők, a befektetési intézmények, alapkezelők kereskedési stratégiát használnak, hogy átgondoltabb tőzsdei tranzakciós döntéseket hozzanak és kiiktassák a kereskedésből az érzelmi tényezőt. A kereskedési stratégiától nem szabad eltérni. Az érzelmi befolyásoltság ki van iktatva a tranzakciókból mert a kereskedési rendszer a kereskedő által ismert algoritmus és paraméterek alapján működik. A kereskedési stratégia megbízhatóságát történelmi adatokon való teszteléssel (backtesting) vagy éles piaci adatokon való teszteléssel (forward testing) lehet biztosítani. Így a kereskedő megbízhat a kereskedési stratégia profit és kockázati szintjében.
Arról ismerhető fel, hogy:
1. Aktívan kereskedik, befektet a saját pénzével.
2. Ha kéred meg is mutatja az éles számláján a legutóbbi min. 100 kereskedését, ami összességében profitos és a profit meghaladja a banki kamatok legalább tízszeresét.
3. A piaci körülményektől függetlenül tud pénz keresni a tőzsdén. Tehát akár fellendülés vagy válság van, akár felfelé mennek a részvényárak akár lefelé hónapról hónapra profitot tud termelni.
4. Ha szükséges a tőzsdén keresett havi jövedelméből meg tud élni.