Ahhoz, hogy megértsd mi az opció néhány alapfogalmat tisztázni kell. Amikor először találkoztam az opciókkal nekem se volt egyszerű megértenem, át kellett néznem többször, aludnom kellett rá néhányat amíg kitisztult a kép. De ha valaha is pénzt akarsz keresni opciókkal át kell rágnod magad az elméleten. Olyan készség szintre kell fejlesztened a tudásod, hogyha valaki éjszaka felébreszt a legszebb álmodból akkor is tudj válaszolni egy ilyen kérdésre:
Egy 1025 strike price-ú SPX put opció mennyit fog érni lejáratkor ha az elszámoló ár 1028,5?
Tehát akkor az elmélet:
A tőzsdén az opció az egy szerződés egy vevő és egy eladó között amely jogot biztosít a vevőnek – de nem jelent neki kötelezettséget -, hogy vegyen vagy eladjon egy bizonyos eszközt (egy mögöttes eszközt) egy későbbi időpontban egy megegyezett áron. A jog biztosításáért cserébe az eladó pénzt kap (ezt prémiumnak nevezzük) a vevőtől.
A call opció a vevő részére vételi jogot biztosít a mögöttes termékre, a put opció a vevő részére eladási jogot biztosít a mögöttes termékre. Ha a vevő úgy dönt érvényesíti a jogát (exercise), akkor az eladónak kötelessége eladni (call opció esetén) vagy megvennie (put opció esetén) a mögöttes terméket.
Tőzsdei tranzakció előtt mindig meg kell határozni azt a szintet is, aminél nagyobb veszteség esetén lezárjuk a pozíciót azért, hogy megakadályozzuk a további veszteséget. Ez a szint a pozíció méretéhez képest 2-5% között szokott lenni.
A sikeres kereskedéshez elengedhetetlen, hogy megfelelő money menedzsmentet alkalmazzunk. Ezekkel a technikákkal elkerülhetjük a súlyos veszteségeket, és megóvhatjuk tőkénket.
Alapelvei a következők
A profi tőzsdés iránykereskedés esetén egy megnyitott pozícióval soha nem vállal nagyobb kockázatot mint a számláján elhelyezett tőkéjének 2%-a. A kereskedés előtt meghatározza a célárat (a profit maximumot), illetve a stop árat (arra az esetre, ha az árfolyammozgás veszteséget okozna: ezen az áron lezárja a pozíciót). A célár a stop ár és az árfolyammozgás valószínűsége ismeretében ki tudja számolni a hozam/kockázat arányát. Akkor érdemes pozíciót nyitni ha a hozam valószínűsége legalább 2-szer akkora, mint a várható veszteség valószínűsége.
A tőzsde világában a befektetési stratégia szabályok, viselkedésmódok és eljárások gyűjteménye melynek segítségével a befektető kialakítja a befektetési portfólióját. A stratégia általában a befektető hozam/kockázat szintjéhez van kialakítva. Néhány befektető előnyben részesíti a profit maximalizálást és kockázatosabb eszközökbe fektet, mások a kockázat minimalizálására törekszenek, de a legtöbben olyan stratégiát választanak ahol a hozam/kockázat valahol a kettő között van.
Passzív stratégiákat akkor alkalmaznak ha minimalizálni akarják a brókerköltségeket, az aktív stratégiákat (mint például a piaci időzítés stratégiát) akkor használják ha maximalizálni akarják a profitot.
Például az egyik legismertebb befektetési stratégia a “buy and hold”, amely egy hosszútávú befektetési stratégia. Ez a stratégia azon az elképzelésen alapul, hogy hosszútávon a tőzsdei részvények kiemelkedő hozamot hoznak az időszakos visszaesések (beleértve a válságokat is) ellenére is. A passzív módon alkalmazott buy and hold stratégia – figyelembe véve, hogy a visszaesések, válságok általában 5-10 évente következnek be – több mint 10 éves időtartamra hozhat kiemelkedő hozamot.
A kereskedési stratégia a tőzsdén egy előre definiált szabálygyűjtemény a kereskedési döntések meghozatalához. A kereskedők, a befektetési intézmények, alapkezelők kereskedési stratégiát használnak, hogy átgondoltabb tőzsdei tranzakciós döntéseket hozzanak és kiiktassák a kereskedésből az érzelmi tényezőt. A kereskedési stratégiától nem szabad eltérni. Az érzelmi befolyásoltság ki van iktatva a tranzakciókból mert a kereskedési rendszer a kereskedő által ismert algoritmus és paraméterek alapján működik. A kereskedési stratégia megbízhatóságát történelmi adatokon való teszteléssel (backtesting) vagy éles piaci adatokon való teszteléssel (forward testing) lehet biztosítani. Így a kereskedő megbízhat a kereskedési stratégia profit és kockázati szintjében.