Egy jó befektetésnél fontos, hogy mennyi profitot hoz. De biztos, hogy ez a legfontosabb? Lehet találni gyorsan megtérülő, akár évi 200% profit tartalmú befektetéseket is, de nézzed meg azt is honnét jön a profit. Bizonyára elkerülöd a fegyverkereskedelmet, leány- és kábítószer-kereskedelmet. De vajon felismered a pilótajátékokat?

A stop-loss az egy tőzsdei stratégia?

Készült: 2010. december 16, 15:40:11

Ezt a cikket már régóta meg akarom írni, csak más feladataim magasabb prioritáson futottak. Kb. két hónapja voltam egy magyarországi tőzsdei brókercég marketing kampányának az ingyenes záróbuliján. Azon ahol a brókercég rábízott egy hölgyre félmillió Forintot, hogy kereskedjen vele három hónapig, cserébe egy blogot kellett vezetnie, ahol naponta beszámolt a brókercég által adott tippek alapján történt kereskedéseiről. Mint már korábban említettem a fizetős tőzsde tanfolyamokat többnyire használhatatlannak tartom, de az ingyenes tőzsdei bemutatókra és az ilyen záró bulikra nagyon ritkán, de elmegyek. Egy állóhajón volt megtartva az esemény a „főhadiszállásomtól” gyalog 5-10 percre, szóval a helyszín és az esemény most egyszerűen érdekelt, kíváncsi voltam mi fog kisülni az egészből és úgy döntöttem ott tartom meg a magánórámat az egyik tanulómmal.

Arra előre számítottam, hogy a tőzsdével kapcsolatban profittá konvertálható ismeretek vagy stratégiák zéró mennyiségben fognak elhangzani. Viszont a svédasztal és a hidegtálak készítőinek kijár a dicséret.

Mindenképp hasznos volt a záróbuli abból a szempontból, hogy ötleteket adott milyen témákról érdemes írnom. Sok badarság elhangzott a brókercég képviselőitől, de az egyik csúcs az volt amikor az egyikük kijelentette, hogy a stop-loss az egy tőzsdei stratégia.

Akkor kezdett érlelődni bennem, hogy ezt a témakört tisztába kéne tenni, mert óriási káosz van a fejekben arról, hogy mit nevezünk tőzsdei stratégiának, mivel még a brókercégek képviselői sem tudják, vagy ha tudják szemérmesen hallgatnak róla, mert ha elárulnák kiderülne, hogy nekik nincs is tőzsdei stratégiájuk. Szóval akkor kaptam ihletet ennek a cikknek a megírására.

Tehát térjünk a lényegre, mit nevezünk tőzsdei stratégiának:

Tőzsdei stratégia az az írásban lefektetett szabálygyűjtemény amely éles számlán visszamenőlegesen letesztelve, ellenőrizhetően rendszeres havi profitokat eredményezett. A szabálygyűjteményt alkalmazva bárki megtanulhatja és leutánozhatja a stratégiát és az eredmények ugyanazok lesznek mint a korábbi éles eredmények. A tőzsdei stratégia mentes az önálló szubjektív döntésektől, a (női) intuícióktól, megérzésektől és az érzelmektől. A tőzsdei stratégia minden előfordulható eseményt szabályoz és kő keményen betartandó.

A következő tőzsdei kereskedési vagy befektetési technikai elemeket, szabályelemeket, eljárásokat és érzelmi döntéseket óriási tévedés tőzsdei stratégiának nevezni:

  • kockázatminimalizálási technikák, szabály elemek: ezek csak részelemei lehetnek egy tőzsdei stratégiának, önmagukban indokolatlan stratégiának nevezni ezeket

  • stop-loss: elengedhetetlen szabályelem, de önmagában stratégia nélkül csak rendszeres veszteséget okoz

  • követő stop: opcionálisan alkalmazható szabályelem, de módosítja a stratégiát és akár veszteségessé is teheti mert csökkentheti a profitot, tehát pontosan szabályozni kell és a demo tesztelés után élesben is le kell tesztelni

  • take profit: elengedhetetlen szabályelem, de önmagában tőzsdei stratégia nélkül lehet, hogy ritkán teljesül, így a gyakrabban teljesülő stop-loss-ok folyamatos veszteséget okozhatnak.

  • összetett opciós technikák (iron condor, vertical spread, short strangle, ratio & back spread, etc.): ezeket a technikákat akármennyire is stratégiának nevezik egyes oktatók, ezek nem stratégiák. Az összetett opciós technikákat súlyos hiba stratégiának nevezni, ezek önmagukban csak technikák, viszont az összetett opciós technikai elemekből összerakhatók tőzsdei kereskedési stratégiák amelyekkel rendszeres havi jövedelem érhető el.

  • tippek brókercégtől, kereskedési, befektetési tanácsadóktól: mivel ismeretlen a stratégia ami alapján ezeket a tippeket adják ez gyakorlatilag indokolatlan bizalomra épülő szerencsejáték.

  • kiülős „stratégia”: ez a legamatőrebb hozzáállás, a tőzsdei stratégia egyetlen követelményének sem tesz eleget. Rendszeres havi jövedelem termelésére képtelen, nincs veszteségminimalizálás, bizonytalan ideig tartó veszteséget, akár teljes tőkevesztést okozhat.

  • technikai elemzés, azaz árfolyam grafikon (chart) alakzat kereskedés: kitöréskor pozíció nyitás, füles csészénél pozíció nyitás, felfelé menő trend alján fordulásnál pozíció nyitás, lefelé menő trend tetején forduláskor pozíció nyitás: ezek egyike sem tőzsdei stratégia. Van aki kitörésnek vél egyetlenegy top áttörését, van aki duplatop, vagy triplatop áttörést gondol csak kitörésnek. Van aki füles csészének néz egy alakzatot van aki UFO-nak. Van aki két bottom összekötését már trendnek véli, van akinél csak minimum három pont összekötése jelent csak trendet. Van aki a gyertyatestre húzza a nyakvonalat, van aki a gyertya végére. Ezek mind szubjektív elemeket tartalmaznak amelyek pontos szabályrendszerrel leírhatatlanok. Látott már valaki ezek alapján összerakott pontos szabálygyűjteményt amely rendszeres havi jövedelmet biztosító tőzsdei stratégiát alkotott volna?

  • Az előző hét veszteséges volt ezért most extra profitot kell csinálnom, hogy behozzam a veszteséget és ebben a hónapban is elérjem az átlagos havi profitot: ezt úgy hívják, hogy tőzsdei kereskedés érzelmi nyomásra (pszichológiai tényező), más szavakkal: ez pusztán dacból való kereskedés, a túlfűtött érzelmek hatására a tőzsdei kereskedő figyelmen kívül hagyja a tőzsdei stratégiát és magasabb, indokolatlan kockázatot vállal be.

Tőzsdei árfolyamok

Készült: 2010. november 5, 15:52:58

Megfigyelhető, hogy a különböző médiumok – tévé, rádió, újságok, internet – a tőzsdével kapcsolatban folyamatosan híreket adnak a tőzsdei árfolyamokról. A médiumok leginkább arról szeretnek tudósítani ha rendkívüli tőzsdei árfolyam változások vannak. Láttál már olyan főoldali újság főcímet, hogy:

Ma pánikszerű, drasztikus oldalazás volt a világ tőzsdéin”.

Alcím: „Tőzsdei elemzők szerint ennek a rendkívüli eseménynek a hátterében valószínűleg az áll, hogy ma csak néhány kevésbé fontos makrogazdasági adat lett közzétéve és csak kisebb vállalatokról jöttek ki jelentések

A mai téma elég fontos ezek szerint, hiszen akik a tőzsdével foglalkoznak azoknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük merre mennek a tőzsdei árfolyamok. Először is nézzük meg, mit tanítanak erről az iskolában: A tőzsdei árfolyamok alatt a tőzsdén forgalomba kerülő áruk, devizák, értékpapírok kereslet és kínálat hatására kialakuló árát értjük.

A tőzsdei árfolyamok definíciója nagyon fontos, ezt kikérdezem minden alkalommal a tanulóimtól, ezzel nyitunk minden órát. Aki még erre az egyszerű kérdésre sem tud válaszolni, 1-sel mehet a helyére, és behívom a szüleit elbeszélgetésre. 🙂

A viccet félretéve, a lényeg az, hogy a tőzsdén lehet vásárolni mindenféle jót és hasznosat. Búzát, kukoricát, olajat, részvényt, devizát, és még opciós jogokat is. Ennek ellenére felesleges várnod a futárt, hogy vajon mikor hozza a 3 tonna búzát és az 1000 hordó olajat. Azt se várd, hogy mindig fix árat látsz. Percről percre változnak a tőzsdei árfolyamok. Jogosan kérdezheted, vajon mi(k)től és kiktől változnak az árak.

A tőzsdei árfolyamokat több tényező befolyásolja. Az árakra hatással vannak a makrogazdasági adatok, a vállalati jelentések, az általános tőzsdei hangulat, az, hogy mit gondolnak az emberek a reálgazdaság jövőbeli alakulásáról, pszichológiai tényezők, a félelem és a kapzsiság. Sokszor megfigyelhető, hogy a félelem hatására irreálisan alacsony árak alakulnak ki, míg a kapzsiság hatására irreálisan magas árak alakulnak ki a tőzsdén.

De megfigyelhető az is, hogy a félelem a részvénypiaci árakat általában lefelé szokta mozgatni, míg az árutőzsdén előfordul, hogy felfelé húzza. Például kialakulhat félelem attól, hogy az olajár egy hónap múlva sokkal magasabban lesz mint most, ezért érdemes még most bevásárolni, így a jövőbeli vélt magasabb áraktól való félelem felfelé mozgatja az árakat.

Nézzünk egy képzeletbeli példát:

Tegyük fel, hogy egy szép novemberi hétfő reggel, csicseregnek a madarak, verőfényes napsütés van, a párod finom reggelivel vár, kávé, és bármi, amit szeretnél. Afganisztánból kaptál egy megrendelést 1000 tonna euró búzára, 67ezer Ft/tonna áron, december 17-ei szállítási kötelezettséggel. Az aktuális tőzsdei árfolyam 56ezer Ft tonnánként. Hezitálsz egy kicsit, hogy vegyél vagy sem. És akkor beüt a hír: Kína (a világ legnagyobb búzatermelője) búzamezőinek 75%-át elöntötte az árvíz, mert átszakadt a Három-szurdok gát (itt található a világ legnagyobb vízerőműve), ennek következtében az érintett búzamezőkön termett takarmány felhasználhatatlan. A hír hatására a búza ára felmegy 85ezer Ft-ra tonnánként. Finoman szólva verheted a fejed a falba. Alkudozhatsz más kereskedőkkel, hátha van olyan, akit elkerült a hír, de eléggé valószínűtlen, hogy 85ezer Ft/tonna ár alatt bárki el fog adni neked búzát. Szakértői elemzések szerint ha az összes búza elpusztult, amely az árvíz sújtotta területen van, akkor a kereslet-kínálati számítások szerint a búza árának csak 74ezer Ft/tonnára kellett volna felmennie, de a pánik következtében a piaci szereplők túlreagálták a hírt ezért alakult ki a 85ezer Ft/tonnás ár.

Másnap jön az újabb hír: a kárfelmérés után kiderült, hogy az elöntött területen a búza 92%-a károsodás nélkül átvészelte az árvizet, mert ezen a területen csak 10cm magas vízréteg alakult ki és az már le is vonult. Ennek hatására a tőzsdei árfolyamok visszazuhannak 62ezer Ft/tonnás árra.

Ha le akarod szállítani az eurobúzát és az esemény előtt vásárolsz akkor (67ezer Ft – 56ezer Ft) * 1000 tonna = 11 millió Ft az árfolyamnyereséged.

Ha az esemény után vásárolsz akkor (67ezer Ft – 62ezer Ft) * 1000 tonna = 5 millió Ft az árfolyamnyereséged. Természetesen mindkét esetben ebből le kell vonni a szállítási költséget.

Ha nem akarod leszállítani az eurobúzát, csak kereskedni akarsz vele a tőzsdén, akkor kihasználhatod a pánik okozta árfolyam-növekedést. Ha a hír előtt 56ezer Ft/tonnás áron megveszed az eurobúzát, eladhatod akár az árfolyamcsúcs közelében 80ezer Ft/tonnás áron is a tőzsdei piacon. Ebben az esetben az árfolyamnyereséged (80ezer Ft – 56ezer Ft) * 1000 tonna = 24 millió Ft.

De spekulálhatsz arra is, hogy a piac túlreagálta a hírt és amikor a csúcsról elkezd esni az árfolyam 82ezer Ft/tonna árfolyamon short pozíciót nyitsz az eurobúzára. Ha megvárod míg leesik az árfolyam 62ezer Ft/tonna árfolyamra akkor a nyereséged (82ezer Ft – 62ezer Ft) * 1000 tonna = 20 millió Ft lesz. Ez utóbbi két esetben mivel nem történt fizikai szállítás nincs szállítási költség, így ez a tiszta nyereség.

A tőzsdei árfolyamok témaköréhez tartozik még néhány fogalom, amit érdemes tudni.

A keresleti árfolyam (keresleti áruárfolyam) azt jelzi, hogy milyen áron lehet eladni. Ez a „bid” ár.

Érthetőbben: A tőzsdei árfolyamok kialakulásához hozzájárulnak azok, akiknek megéri 54ezer Ft/tonna áron vásárolni, mert megrendelésük van Afganisztánból 1000 tonna eurobúzára 67ezer Ft/tonna áron.

A kínálati árfolyam (kínálati áruárfolyam) azt mutatja, hogy adott időpontban milyen áron lehet a tőzsdén vásárolni. Ez az „ask” ár.

Magyarul: A tőzsdei árfolyamok alakulásába beleszólnak azok, akiknek van 1000 tonna eurobúzája, és árulja 58ezer Ft/tonna áron.

A két árfolyam közötti különbség a marge, (ejtsd: marzs) vagy spread (ejtsd: szpred). Ebben a példában ez (58ezer Ft/tonna – 54ezer Ft/tonna) = 4ezer Ft tonnánként.

A két árfolyam közötti ár félúton (bid ár + ask ár)/2 a középárfolyam, esetünkben ez 56ezer Ft/tonna.

A tőzsdei árfolyamok alapvető irányzatai: (a közgazdasági tankönyvekből)

  • emelkedő árirányzat (trend) – hossz (bullish market) tendencia, (az élénk piac: bull market),

  • csökkenő árirányzat (trend) – bessz (bearish market) tendencia, (a lanyha piac: bear market),

  • stagnáló vagy oldalazó árfolyamok – amikor nem változnak az árfolyamok jelentős mértékben, hanem egy sávon belül mozognak.

Gazdasági fellendülés (konjunktúra) időszakában megfigyelhető, hogy 50%-ban oldalaznak a tőzsdei árfolyamok, 30%-ban emelkednek, 20%-ban esnek.

Gazdasági válság, gazdasági visszaesés (recesszió) időszakában megfigyelhető, hogy 50%-ban oldalaznak az árfolyamok, 20%-ban emelkednek, 30%-ban zuhannak.

De mindkét esetben a legnagyobb esélye az oldalazó árfolyamoknak van.

A tőzsdei árfolyamok előnye például az, hogy akkor is lehet kereskedni egy adott termékkel, amikor nincs szezonja. Például a gazdák januárban eladhatják a megtermelt búzájukat augusztusi szállítással. Így azok a gazdák akik értenek a tőzsdéhez előnybe kerülhetnek, mert drágábban is el tudnak adni búzát mint azok akik csak aratás után adják el termésüket.

A tőzsde mehet ahova akar

Készült: 2010. szeptember 17, 10:31:06

Többen jelezték, hogy nem értik a heti tőzsdei elemzésemet. Így írtam hozzá egy kis kiegészítést azoknak akiknek nem „jött le” a mögöttes tartalom.

Alapvetően kétféle tőzsdei kereskedési típus van a világon. Magyarországon jelenleg csak az iránykereskedés van elterjedve az iránymentes kereskedés egy teljesen ismeretlen fogalom.

Az, hogy „a tőzsde tőlem mehet ahova akar” azt fejezi ki, hogy az általam alkalmazott és tanított iránymentes tőzsdei stratégiák esetén mindegy merre mozognak az árak. Ha felfelé mennek az árak akkor is pénz lehet csinálni a tőzsdén, ha lefelé megy a piac akkor is pénzt lehet keresni, ha pedig oldalazik a piac (nem változnak az árak) akkor töménytelen mennyiségben dől a lé. Bocs, de ezt másképp nem lehet kifejezni.

Ha jobban érdekelnek a különbségek az iránykereskedés és az iránymentes kereskedés között akkor olvasd el az alábbi cikkemet:

Iránykereskedés versus iránymentes kereskedés

Te is úgy születtél, hogy már tudtad mik azok az opciók?

Készült: 2010. augusztus 12, 15:57:13

Akkor mi szerencsések vagyunk. Csak nekünk akik így születünk van esélyünk megtanulni azt, miként lehet idegeskedés nélkül pénzt keresni a tőzsdén. Mivel mi születésünknél fogva tudjuk mik azok az opciók ezért minket semmi sem kényszerít arra, hogy az iránykereskedéssel fárasszuk magunkat. Nekünk szükségtelen órákig technikai elemzésekkel elcsesznünk a napunk. Felesleges találgatnunk merre fog menni a piac, fel vagy le és még azon sem kell folyamatosan agyalnunk, hogy hova tegyük a stop loss-t. Mi vagyunk a kiválasztottak. De vigyázz mert belőlünk csak egy maradhat. 🙂

Komolyra fordítva a szót, nyilvánvaló senki sem születik úgy, hogy ismeri az opciókat. De akkor mégis miért kezdtem bele ennek a cikknek az írásába. Ahhoz, hogy ezt megértsd elmesélek egy megtörtént esetet.

Ritkán – mikor van hozzá kedvem – előfordul, hogy előadást tartok tőzsdei és egyéb ehhez kapcsolódó témákról. Az egyik ingyenes előadásomon történt a következő eset. Az előzményekről röviden annyit, hogy az előadás úgy volt meghirdetve, hogy egy havi 5%-ot hozó stratégiát fogok bemutatni amely felfelé és lefelé menő piacon is rendszeres jövedelmet biztosít. Csak annyit kommunikáltam előre, hogy ez egy tőzsdei stratégia.

Az előadás kb. ötödik-tizedik percében a hallgatóság egy tagja rákérdezett:
„Ez egy opciós stratégia?”
„Igen, ez egy opciós stratégia” – válaszoltam. Erre ő:
„Én csak a részvényekhez értek, az opciókhoz nem” – mondta, felállt összeszedte a cuccát és elindult kifelé, közben hozzátette:
„Akkor engem ez nem érdekel, köszönöm szépen” – és távozott a teremből.
Egy pillanatra csönd lett a teremben. Hogy oldjam a hirtelen keletkezett feszültséget azt mondtam a hallgatóságnak:
„Jobb ha valaki még az elején feladja, mint ha hónapok múlva derül ki, hogy neki ez nem megy.” – majd hozzátettem:
„Részvénykereskedéssel nagyon nehéz elérni azt, hogy egy-egy pozíciónyitás több mint 90%-os eséllyel profitos legyen, ezt csak opciókkal lehet elérni, ráadásul a részvénykereskedésnél el kell találni az irányt amely kb. 50%-ban lehet sikeres.”

Ezzel a történettel arra akarok rámutatni, hogy mennyire fontos a gondolkodásmód a sikerhez. A hozzáállásunk dönti el, hogy sikeresek leszünk-e az életben vagy csak úszunk az árral. Viszonyulhatsz úgy a dolgokhoz, hogy elutasítasz mindent ami számodra idegen vagy első hallásra bonyolultnak tűnik. Ezzel a hozzáállással azonban olyan lehetőségektől eshetünk el amelyeket elképzelni is megborzongató.

Pl. az opciós olaj stratégia, amellyel havi 10-15%-ot profitot lehet csinálni miközben olyan dögunalmas, hogy legalább két másik dologgal el kell foglalnod magad közben mert különben halálra unod magad.
Ismerek valakit 🙂 aki most nyáron – miközben nyaralt külföldön majd itthon is – havi 8-10% közötti hozamot ért el. Csak azért lett ilyen kevés a havi hozama, mert inkább pihenni akart nyaralás közben és ezért szuper-biztonságosra nyitotta a pozíciókat. Olyanra, hogy rá se kelljen nézni.

Megérteni, hogy mi az a részvény (résztulajdont megtestesítő értékpapír) és megérteni a részvénykereskedés technikai kivitelezését pofon egyszerű. Megveszem olcsón majd eladom drágábban. Mint az egyszeregy. Ok, az igaz, hogy ezt könnyebb megérteni mint azt mi az opció. De részvénykereskedéssel profitot csinálni is olyan egyszerű mint megérteni mi az a részvény?
Mikor olcsó a részvény és mikor kell megvenni? Mikor drága egy részvény és mikor kell eladni? Technikai elemzéssel, fundamentális elemzéssel növelheted az esélyeidet, de ettől még mindig csak kb. 50% az esélyed, hogy a részvényvásárlás után felfelé indul el a részvény ára. Ezen kívül újabb dilemma, hogy hova tedd a stop loss-t. Ha túl szűkre veszed, akkor kis veszteséged lesz de gyakrabban, ha messze teszed akkor ritkábban lesz veszteség, de akkor fájdalmasabb összeg fog eltűnni a számládról.
Ismered a kiülős stratégiát? Az úgy néz ki, hogy nincs stop-loss és ha a részvényvásárlás után lefelé indul el az ár, akkor addig kell ülni a részvényen amíg újra pluszba nem kerül. Ez gyakran működik is, de inkább csak a gazdasági fellendülési időszakban. Van, hogy csak 1-2 hónapot kell várni míg újra pluszba kerül a részvény. Van, hogy fél évet és van, hogy egy-két-három évet.
De nézzük pl. a esetét. Ha 2007 januárjában bevásároltál 54 dolláros árfolyamon és még mindig ülsz rajta, mert azóta csak lefelé ment az ára, akkor most 3 és fél év után 4 dolláros árfolyamnál már biztos rájöttél, hogy a kiülős stratégia nem termel rendszeres havi jövedelmet.

Az opciós stratégiák elsajátításához először meg kell érteni az opciók lelki világát. Ezen túl kell esni mint a kezdeti nehézségeken a biciklizés vagy az úszás megtanulásánál. Ha fogalmad sincs arról mik azok az opciók, ne add fel ilyen könnyen. Én sem úgy kezdtem, hogy már az óvodában notebook-on toltam az opciós olajstratégiát és nem úgy indultam, hogy megkerestem volna havonta az óvónéni fizetésének a többszörösét a tőzsdén.

Mik is azok az opciók?

Készült: 2009. október 1, 14:59:09

Röviden:

Az opciók vételi vagy eladási jogokról és kötelezettségekről szóló szerződések két fél között.

Aki még nem hallott az opciókról az általában a fentiek alapján nem érti miről is van szó. Legegyszerűbb hétköznapi példákon keresztül megérteni mi is az az opciós szerződés.

Vegyünk például egy ingatlanvásárlási példát. Tegyük fel, hogy te egy rafinált ingatlankereskedő vagy aki arra számít rövidesen vége a válságnak és egy év múlva akár 30%-kal is többet érhetnek az ingatlanok mint most. Találsz is egy ingatlant amit 10 millió Ft-ért meg lehet vásárolni, de nincs annyi pénzed csak 1 millió Ft-od van. Mivel jelenleg a bankok min. kb. 40% önerőt kérnek ezért a hitelfelvétel nem járható út. Viszont köthetsz rá egy opciós vételi szerződést. Az eladó régóta keres vevőt, de eddig nem jelentkezett komoly érdeklődő és neki sürgősen pénzre van szüksége. Így belemegy, hogy kössetek egy olyan vételi opciós szerződést, hogy te adsz neki 1 millió Ft-ot amivel te jogot vásárolsz, hogy az elkövetkező másfél évben te bármikor megveheted az ingatlan 10 millió Ft-ért. Az eladó ezért a pénzért kötelezettséget vállal, hogy nem adja el az ingatlan másfél évig és ha te nem élsz a vételi jogoddal másfél évig akkor ezért cserébe megtarthatja az 1 millió Ft-ot. Ha viszont élsz a vételi jogoddal, akkor az eladó köteles neked eladni az ingatlant az opciós szerződésbe foglalt 10 millió Ft-ért.