Ha a megfelelő tudás alapok, tapasztalatok hiányoznak nálad könnyen megtéveszthető leszel. Az eredmények hazudhatnak, mert mások megtévesztésén keresztül is elérhetők. Szerezd meg a tudás alapokat saját magad, de inkább mások tapasztalataiból tanulj. Ha azonban sikert akarsz elérni akkor elkerülhetetlen, hogy odatedd magad. De addigra légy felkészülve.

Regisztráció

Ne regisztrálj!

Ugyanazt a tartalmat fogod látni a weboldalon regisztráció után is. Biztos, hogy szeretnél értesítést kapni az új cikkekről?

Ha nem tudtalak elijeszteni, akkor itt tudsz feliratkozni a TőzsdeGuru Hírlevél-re:

Regisztráció

Szavazás

A tőzsde melyik területét szeretnéd megismerni?

Ki olvas minket

Oldalainkat 72 vendég és 0 tag böngészi

Általános tőzsdei alapfogalmak

Általános tőzsdei alapfogalmak - alapok amelyek az induláshoz kellenek

Stop-loss:

Tőzsdei tranzakció előtt mindig meg kell határozni azt a szintet is, aminél nagyobb veszteség esetén lezárjuk a pozíciót azért, hogy megakadályozzuk a további veszteséget. Ez a szint a pozíció méretéhez képest 2-5% között szokott lenni.

 

Money menedzsment:

A sikeres kereskedéshez elengedhetetlen, hogy megfelelő money menedzsmentet alkalmazzunk. Ezekkel a technikákkal elkerülhetjük a súlyos veszteségeket, és megóvhatjuk tőkénket.

Alapelvei a következők

  • 2%-os szabály betartása
  • Megfelelő méretű pozíciók felvétele
  • Hozam/kockázat megfelelő aránya
  • Napi/Heti/Havi veszteség limitek alkalmazása

A profi tőzsdés iránykereskedés esetén egy megnyitott pozícióval soha nem vállal nagyobb kockázatot mint a számláján elhelyezett tőkéjének 2%-a. A kereskedés előtt meghatározza a célárat (a profit maximumot), illetve a stop árat (arra az esetre, ha az árfolyammozgás veszteséget okozna: ezen az áron lezárja a pozíciót). A célár a stop ár és az árfolyammozgás valószínűsége ismeretében ki tudja számolni a hozam/kockázat arányát. Akkor érdemes pozíciót nyitni ha a hozam valószínűsége legalább 2-szer akkora, mint a várható veszteség valószínűsége.

 

Befektetési stratégia:

A tőzsde világában a befektetési stratégia szabályok, viselkedésmódok és eljárások gyűjteménye melynek segítségével a befektető kialakítja a befektetési portfólióját. A stratégia általában a befektető hozam/kockázat szintjéhez van kialakítva. Néhány befektető előnyben részesíti a profit maximalizálást és kockázatosabb eszközökbe fektet, mások a kockázat minimalizálására törekszenek, de a legtöbben olyan stratégiát választanak ahol a hozam/kockázat valahol a kettő között van.

Passzív stratégiákat akkor alkalmaznak ha minimalizálni akarják a brókerköltségeket, az aktív stratégiákat (mint például a piaci időzítés stratégiát) akkor használják ha maximalizálni akarják a profitot.

Például az egyik legismertebb befektetési stratégia a "buy and hold", amely egy hosszútávú befektetési stratégia. Ez a stratégia azon az elképzelésen alapul, hogy hosszútávon a tőzsdei részvények kiemelkedő hozamot hoznak az időszakos visszaesések (beleértve a válságokat is) ellenére is. A passzív módon alkalmazott buy and hold stratégia - figyelembe véve, hogy a visszaesések, válságok általában 5-10 évente következnek be - több mint 10 éves időtartamra hozhat kiemelkedő hozamot.

 

Kereskedési stratégia:

A kereskedési stratégia a tőzsdén egy előre definiált szabálygyűjtemény a kereskedési döntések meghozatalához. A kereskedők, a befektetési intézmények, alapkezelők kereskedési stratégiát használnak, hogy átgondoltabb tőzsdei tranzakciós döntéseket hozzanak és kiiktassák a kereskedésből az érzelmi tényezőt. A kereskedési stratégiától nem szabad eltérni. Az érzelmi befolyásoltság ki van iktatva a tranzakciókból mert a kereskedési rendszer a kereskedő által ismert algoritmus és paraméterek alapján működik. A kereskedési stratégia megbízhatóságát történelmi adatokon való teszteléssel (backtesting) vagy éles piaci adatokon való teszteléssel (forward testing) lehet biztosítani. Így a kereskedő megbízhat a kereskedési stratégia profit és kockázati szintjében.

Többen jelezték, hogy nem értik a heti tőzsdei elemzésemet. Így írtam hozzá egy kis kiegészítést azoknak akiknek nem „jött le” a mögöttes tartalom.

Alapvetően kétféle tőzsdei kereskedési típus van a világon. Magyarországon jelenleg csak az iránykereskedés van elterjedve az iránymentes kereskedés egy teljesen ismeretlen fogalom.
Az, hogy „a tőzsde tőlem mehet ahova akar” azt fejezi ki, hogy az általam alkalmazott és tanított iránymentes tőzsdei stratégiák esetén mindegy merre mozognak az árak. Ha felfelé mennek az árak akkor is pénz lehet csinálni a tőzsdén, ha lefelé megy a piac akkor is pénzt lehet keresni, ha pedig oldalazik a piac (nem változnak az árak) akkor töménytelen mennyiségben dől a lé. Bocs, de ezt másképp nem lehet kifejezni.

Ha jobban érdekelnek a különbségek az iránykereskedés és az iránymentes kereskedés között akkor olvasd el az alábbi cikkemet:

Iránykereskedés versus iránymentes kereskedés

 

Ezt a cikket már régóta meg akarom írni, csak más feladataim magasabb prioritáson futottak. Kb. két hónapja voltam egy magyarországi tőzsdei brókercég marketing kampányának az ingyenes záróbuliján. Azon ahol a brókercég rábízott egy hölgyre félmillió Forintot, hogy kereskedjen vele három hónapig, cserébe egy blogot kellett vezetnie, ahol naponta beszámolt a brókercég által adott tippek alapján történt kereskedéseiről. Mint már korábban említettem a fizetős tőzsde tanfolyamokat többnyire használhatatlannak tartom, de az ingyenes tőzsdei bemutatókra és az ilyen záró bulikra nagyon ritkán, de elmegyek. Egy állóhajón volt megtartva az esemény a „főhadiszállásomtól” gyalog 5-10 percre, szóval a helyszín és az esemény most egyszerűen érdekelt, kíváncsi voltam mi fog kisülni az egészből és úgy döntöttem ott tartom meg a magánórámat az egyik tanulómmal.

Arra előre számítottam, hogy a tőzsdével kapcsolatban profittá konvertálható ismeretek vagy stratégiák zéró mennyiségben fognak elhangzani. Viszont a svédasztal és a hidegtálak készítőinek kijár a dicséret.

Mindenképp hasznos volt a záróbuli abból a szempontból, hogy ötleteket adott milyen témákról érdemes írnom. Sok badarság elhangzott a brókercég képviselőitől, de az egyik csúcs az volt amikor az egyikük kijelentette, hogy a stop-loss az egy tőzsdei stratégia.

Akkor kezdett érlelődni bennem, hogy ezt a témakört tisztába kéne tenni, mert óriási káosz van a fejekben arról, hogy mit nevezünk tőzsdei stratégiának, mivel még a brókercégek képviselői sem tudják, vagy ha tudják szemérmesen hallgatnak róla, mert ha elárulnák kiderülne, hogy nekik nincs is tőzsdei stratégiájuk. Szóval akkor kaptam ihletet ennek a cikknek a megírására.


Tehát térjünk a lényegre, mit nevezünk tőzsdei stratégiának:

Tőzsdei stratégia az az írásban lefektetett szabálygyűjtemény amely éles számlán visszamenőlegesen letesztelve, ellenőrizhetően rendszeres havi profitokat eredményezett. A szabálygyűjteményt alkalmazva bárki megtanulhatja és leutánozhatja a stratégiát és az eredmények ugyanazok lesznek mint a korábbi éles eredmények. A tőzsdei stratégia mentes az önálló szubjektív döntésektől, a (női) intuícióktól, megérzésektől és az érzelmektől. A tőzsdei stratégia minden előfordulható eseményt szabályoz és kő keményen betartandó.


A következő tőzsdei kereskedési vagy befektetési technikai elemeket, szabályelemeket, eljárásokat és érzelmi döntéseket óriási tévedés tőzsdei stratégiának nevezni:

  • kockázatminimalizálási technikák, szabály elemek: ezek csak részelemei lehetnek egy tőzsdei stratégiának, önmagukban indokolatlan stratégiának nevezni ezeket

  • stop-loss: elengedhetetlen szabályelem, de önmagában stratégia nélkül csak rendszeres veszteséget okoz

  • követő stop: opcionálisan alkalmazható szabályelem, de módosítja a stratégiát és akár veszteségessé is teheti mert csökkentheti a profitot, tehát pontosan szabályozni kell és a demo tesztelés után élesben is le kell tesztelni

  • take profit: elengedhetetlen szabályelem, de önmagában tőzsdei stratégia nélkül lehet, hogy ritkán teljesül, így a gyakrabban teljesülő stop-loss-ok folyamatos veszteséget okozhatnak.

  • összetett opciós technikák (iron condor, vertical spread, short strangle, ratio & back spread, etc.): ezeket a technikákat akármennyire is stratégiának nevezik egyes oktatók, ezek nem stratégiák. Az összetett opciós technikákat súlyos hiba stratégiának nevezni, ezek önmagukban csak technikák, viszont az összetett opciós technikai elemekből összerakhatók tőzsdei kereskedési stratégiák amelyekkel rendszeres havi jövedelem érhető el.

  • tippek brókercégtől, kereskedési, befektetési tanácsadóktól: mivel ismeretlen a stratégia ami alapján ezeket a tippeket adják ez gyakorlatilag indokolatlan bizalomra épülő szerencsejáték.

  • kiülős „stratégia”: ez a legamatőrebb hozzáállás, a tőzsdei stratégia egyetlen követelményének sem tesz eleget. Rendszeres havi jövedelem termelésére képtelen, nincs veszteségminimalizálás, bizonytalan ideig tartó veszteséget, akár teljes tőkevesztést okozhat.

  • technikai elemzés, azaz árfolyam grafikon (chart) alakzat kereskedés: kitöréskor pozíció nyitás, füles csészénél pozíció nyitás, felfelé menő trend alján fordulásnál pozíció nyitás, lefelé menő trend tetején forduláskor pozíció nyitás: ezek egyike sem tőzsdei stratégia. Van aki kitörésnek vél egyetlenegy top áttörését, van aki duplatop, vagy triplatop áttörést gondol csak kitörésnek. Van aki füles csészének néz egy alakzatot van aki UFO-nak. Van aki két bottom összekötését már trendnek véli, van akinél csak minimum három pont összekötése jelent csak trendet. Van aki a gyertyatestre húzza a nyakvonalat, van aki a gyertya végére. Ezek mind szubjektív elemeket tartalmaznak amelyek pontos szabályrendszerrel leírhatatlanok. Látott már valaki ezek alapján összerakott pontos szabálygyűjteményt amely rendszeres havi jövedelmet biztosító tőzsdei stratégiát alkotott volna?

  • Az előző hét veszteséges volt ezért most extra profitot kell csinálnom, hogy behozzam a veszteséget és ebben a hónapban is elérjem az átlagos havi profitot: ezt úgy hívják, hogy tőzsdei kereskedés érzelmi nyomásra (pszichológiai tényező), más szavakkal: ez pusztán dacból való kereskedés, a túlfűtött érzelmek hatására a tőzsdei kereskedő figyelmen kívül hagyja a tőzsdei stratégiát és magasabb, indokolatlan kockázatot vállal be.

Megfigyelhető, hogy a különböző médiumok – tévé, rádió, újságok, internet – a tőzsdével kapcsolatban folyamatosan híreket adnak a tőzsdei árfolyamokról. A médiumok leginkább arról szeretnek tudósítani ha rendkívüli tőzsdei árfolyam változások vannak. Láttál már olyan főoldali újság főcímet, hogy:

Ma pánikszerű, drasztikus oldalazás volt a világ tőzsdéin”.

Alcím: „Tőzsdei elemzők szerint ennek a rendkívüli eseménynek a hátterében valószínűleg az áll, hogy ma csak néhány kevésbé fontos makrogazdasági adat lett közzétéve és csak kisebb vállalatokról jöttek ki jelentések

A mai téma elég fontos ezek szerint, hiszen akik a tőzsdével foglalkoznak azoknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük merre mennek a tőzsdei árfolyamok. Először is nézzük meg, mit tanítanak erről az iskolában: A tőzsdei árfolyamok alatt a tőzsdén forgalomba kerülő áruk, devizák, értékpapírok kereslet és kínálat hatására kialakuló árát értjük.

A tőzsdei árfolyamok definíciója nagyon fontos, ezt kikérdezem minden alkalommal a tanulóimtól, ezzel nyitunk minden órát. Aki még erre az egyszerű kérdésre sem tud válaszolni, 1-sel mehet a helyére, és behívom a szüleit elbeszélgetésre. :)

A viccet félretéve, a lényeg az, hogy a tőzsdén lehet vásárolni mindenféle jót és hasznosat. Búzát, kukoricát, olajat, részvényt, devizát, és még opciós jogokat is. Ennek ellenére felesleges várnod a futárt, hogy vajon mikor hozza a 3 tonna búzát és az 1000 hordó olajat. Azt se várd, hogy mindig fix árat látsz. Percről percre változnak a tőzsdei árfolyamok. Jogosan kérdezheted, vajon mi(k)től és kiktől változnak az árak.

A tőzsdei árfolyamokat több tényező befolyásolja. Az árakra hatással vannak a makrogazdasági adatok, a vállalati jelentések, az általános tőzsdei hangulat, az, hogy mit gondolnak az emberek a reálgazdaság jövőbeli alakulásáról, pszichológiai tényezők, a félelem és a kapzsiság. Sokszor megfigyelhető, hogy a félelem hatására irreálisan alacsony árak alakulnak ki, míg a kapzsiság hatására irreálisan magas árak alakulnak ki a tőzsdén.

De megfigyelhető az is, hogy a félelem a részvénypiaci árakat általában lefelé szokta mozgatni, míg az árútőzsdén előfordul, hogy felfelé húzza. Például kialakulhat félelem attól, hogy az olajár egy hónap múlva sokkal magasabban lesz mint most, ezért érdemes még most bevásárolni, így a jövőbeli vélt magasabb áraktól való félelem felfelé mozgatja az árakat.

Nézzünk egy képzeletbeli példát:

Tegyük fel, hogy egy szép novemberi hétfő reggel, csicseregnek a madarak, verőfényes napsütés van, a párod finom reggelivel vár, kávé, és bármi, amit szeretnél. Afganisztánból kaptál egy megrendelést 1000 tonna euró búzára, 67ezer Ft/tonna áron, december 17-ei szállítási kötelezettséggel. Az aktuális tőzsdei árfolyam 56ezer Ft tonnánként. Hezitálsz egy kicsit, hogy vegyél vagy sem. És akkor beüt a hír: Kína (a világ legnagyobb búzatermelője) búzamezőinek 75%-át elöntötte az árvíz, mert átszakadt a Három-szurdok gát (itt található a világ legnagyobb vízerőműve), ennek következtében az érintett búzamezőkön termett takarmány felhasználhatatlan. A hír hatására a búza ára felmegy 85ezer Ft-ra tonnánként. Finoman szólva verheted a fejed a falba. Alkudozhatsz más kereskedőkkel, hátha van olyan, akit elkerült a hír, de eléggé valószínűtlen, hogy 85ezer Ft/tonna ár alatt bárki el fog adni neked búzát. Szakértői elemzések szerint ha az összes búza elpusztult, amely az árvíz sújtotta területen van, akkor a kereslet-kínálati számítások szerint a búza árának csak 74ezer Ft/tonnára kellett volna felmennie, de a pánik következtében a piaci szereplők túlreagálták a hírt ezért alakult ki a 85ezer Ft/tonnás ár.

Másnap jön az újabb hír: a kárfelmérés után kiderült, hogy az elöntött területen a búza 92%-a károsodás nélkül átvészelte az árvizet, mert ezen a területen csak 10cm magas vízréteg alakult ki és az már le is vonult. Ennek hatására a tőzsdei árfolyamok visszazuhannak 62ezer Ft/tonnás árra.

Ha le akarod szállítani az eurobúzát és az esemény előtt vásárolsz akkor (67ezer Ft – 56ezer Ft) * 1000 tonna = 11 millió Ft az árfolyamnyereséged.

Ha az esemény után vásárolsz akkor (67ezer Ft – 62ezer Ft) * 1000 tonna = 5 millió Ft az árfolyamnyereséged. Természetesen mindkét esetben ebből le kell vonni a szállítási költséget.

Ha nem akarod leszállítani az eurobúzát, csak kereskedni akarsz vele a tőzsdén, akkor kihasználhatod a pánik okozta árfolyam-növekedést. Ha a hír előtt 56ezer Ft/tonnás áron megveszed az eurobúzát, eladhatod akár az árfolyamcsúcs közelében 80ezer Ft/tonnás áron is a tőzsdei piacon. Ebben az esetben az árfolyamnyereséged (80ezer Ft – 56ezer Ft) * 1000 tonna = 24 millió Ft.

De spekulálhatsz arra is, hogy a piac túlreagálta a hírt és amikor a csúcsról elkezd esni az árfolyam 82ezer Ft/tonna árfolyamon short pozíciót nyitsz az eurobúzára. Ha megvárod míg leesik az árfolyam 62ezer Ft/tonna árfolyamra akkor a nyereséged (82ezer Ft – 62ezer Ft) * 1000 tonna = 20 millió Ft lesz. Ez utóbbi két esetben mivel nem történt fizikai szállítás nincs szállítási költség, így ez a tiszta nyereség.

A tőzsdei árfolyamok témaköréhez tartozik még néhány fogalom, amit érdemes tudni.

A keresleti árfolyam (keresleti áruárfolyam) azt jelzi, hogy milyen áron lehet eladni. Ez a „bid” ár.

Érthetőbben: A tőzsdei árfolyamok kialakulásához hozzájárulnak azok, akiknek megéri 54ezer Ft/tonna áron vásárolni, mert megrendelésük van Afganisztánból 1000 tonna eurobúzára 67ezer Ft/tonna áron.

A kínálati árfolyam (kínálati áruárfolyam) azt mutatja, hogy adott időpontban milyen áron lehet a tőzsdén vásárolni. Ez az „ask” ár.

Magyarul: A tőzsdei árfolyamok alakulásába beleszólnak azok, akiknek van 1000 tonna eurobúzája, és árulja 58ezer Ft/tonna áron.

A két árfolyam közötti különbség a marge, (ejtsd: marzs) vagy spread (ejtsd: szpred). Ebben a példában ez (58ezer Ft/tonna – 54ezer Ft/tonna) = 4ezer Ft tonnánként.

A két árfolyam közötti ár félúton (bid ár + ask ár)/2 a középárfolyam, esetünkben ez 56ezer Ft/tonna.

A tőzsdei árfolyamok alapvető irányzatai: (a közgazdasági tankönyvekből)

  • emelkedő árirányzat (trend) - hossz (bullish market) tendencia, (az élénk piac: bull market),

  • csökkenő árirányzat (trend) - bessz (bearish market) tendencia, (a lanyha piac: bear market),

  • stagnáló vagy oldalazó árfolyamok – amikor nem változnak az árfolyamok jelentős mértékben, hanem egy sávon belül mozognak.

Gazdasági fellendülés (konjunktúra) időszakában megfigyelhető, hogy 50%-ban oldalaznak a tőzsdei árfolyamok, 30%-ban emelkednek, 20%-ban esnek.

Gazdasági válság, gazdasági visszaesés (recesszió) időszakában megfigyelhető, hogy 50%-ban oldalaznak az árfolyamok, 20%-ban emelkednek, 30%-ban zuhannak.

De mindkét esetben a legnagyobb esélye az oldalazó árfolyamoknak van.

A tőzsdei árfolyamok előnye például az, hogy akkor is lehet kereskedni egy adott termékkel, amikor nincs szezonja. Például a gazdák januárban eladhatják a megtermelt búzájukat augusztusi szállítással. Így azok a gazdák akik értenek a tőzsdéhez előnybe kerülhetnek, mert drágábban is el tudnak adni búzát mint azok akik csak aratás után adják el termésüket.

Ha nézelődsz az interneten és kattintottál már tőzsdével kapcsolatos google hirdetésre, akkor a google marketing gépezete bizonyára megjegyzett már téged és önti rád a Forex kereskedéssel kapcsolatos reklámokat.

Hogy miért a Forex kereskedés az ami a csapból is folyik, hogy miért ez amibe lépten-nyomon belebotlasz az egy külön kérdés. Ezt majd egy későbbi cikkemben kifejtem.

A mai téma az irányfüggetlen kereskedés. Akár kezdő vagy akár régóta foglalkozol a tőzsdével valószínűleg még nem találkoztál ezzel a kereskedési formával. Ennek fő oka, hogy a minél több ügyfél szerzésében érdekelt Forex viszonteladó cégek értelemszerűen a Forex-et népszerűsítik. Ott pedig szinte kizárólag irány-kereskedni lehet.

Az iránykereskedés az amikor long vagy short pozíciót nyitsz. Ha long pozíciót nyitottál akkor az árfolyam emelkedés fog profitot hozni, ha short-ot akkor az árfolyamesés fog profitot hozni. Ha nem találtad el az irányt, akkor veszteséget csinálsz.

Az irányfüggetlen kereskedés az amikor mindkét irányban nyitsz pozíciót, long-ot és short-ot is egyszerre és nem az árfolyam elmozdulás hozza a profitot hanem más. Irányfüggetlen kereskedést opciókkal is meg lehet csinálni, ebben az esetben az opciók időértéke hozza a profitot. Én ezt a fajta kereskedést szeretem, mert szerintem sokkal könnyebb az opciók időértékével pénzt csinálni, mint azzal, hogy eltalálom az árfolyamok mozgásának az irányát. Az irányfüggetlen tőzsdei kereskedési formát többféleképpen szokták nevezni, például piac semleges kereskedés, iránymentes kereskedés vagy irány-semleges kereskedés.

Ez utóbbi kereskedési technikával és az arra épülő stratégiákkal elég ritkán fogsz találkozni az internetes reklámokban. Nem érdeke a gomba mód szaporodó Forex brókercégeknek az, hogy ezt reklámozzák. Ennek ellenére én javaslom mindenkinek aki szereti a magas 85-95% közötti találati arányt, hogy nézzen utána ennek a kereskedési formának, mert sokkal nyugisabb, mint az alacsony találati arányú Forex stratégiák.

Ha azt tapasztalod, hogy biztonságos, jól jövedelmező, a banki kamatok többszörösét kitermelő üzleti lehetőségeket nehezebb találni, mint befektetésre váró pénzt, akkor keress meg engem. Az első benyomáson nagyon sok múlik, úgyhogy írd le miért foglalkozzak veled. TőzsdeGuru! Kontakt
Mindenkinek alapos felkészültséget és a vele járó profitokat kívánom a tőzsdéhez!